Ötvenhat árnyai

A forradalmakról nem illik rosszat mondani, mert magasztos célúak, és az ember alapvető vágyának, a szabadságnak a megteremtésére, kiharcolására lettek kitalálva.
"Ez a harc lesz a végső..." - 146 éves az ígéret és még mindig harcolunk. Hogy közben milyen harcok voltak, arról most ne értekezzünk, talán mindenki tudja.
A végső harc jelenleg Orbán ellen folyik és ha őt sikerül legyőzni, akkor minden rendben lesz.
Végre zavartalanul tartozhatunk Európához és szolgálhatjuk a brüsszeli rezsimet.
Itt most néhányan kiakadnak, de nem ez a cél, hanem a tisztánlátás, a helyes valóságérzékelés.

A bibliát nem tartom minden részletében hitelesnek, mert álságos módon meghamisították valakik.
Viszont van benne sok olyan bölcselet, ami mutatja a helyes irányt. 
Az egyik ilyen utasítás, hogy ne harcolj, mert a harc áldozatává válsz!
De a lumpen gondolkodás ezt nagy ívben kerüli, mert szerinte csakis erőszakkal dönthető meg a hatalom.
Igen, látszat eredményt már sokszor elértünk a nagy harcos hozzáállásunkkal, de valahogy mindig ugyanaz a vége. Mindig kiderül, hogy jé, ezek ugyanazok! Már megint átvertek minket, pedig mi a jó oldalon harcoltunk!
A harc eleve fölösleges, mert béke nem származik belőle, a másik dolog meg az, hogy nincsenek oldalak.
Emberek vannak, tudod?
És az emberek különböző szándékúak.
A hatalom, amelyik éppen nem a trónon ül, harcba küldi a lumpen elemeket.
A lumpenek pedig készülnek a végső győzelemre.
Mint amikor a cigány készült a háborúba.
 - Mindenkit lelövök!
 - Te cigány! De mi van, ha téged lőnek le?
 - Engem? Hát engem miért?

Valahogy így van ez.
Mondja már meg valaki, hogy a nagyszájú uszítók miért a mi vérünkkel áldoznak a háború oltárán a soha el nem jövő békéért??  Miért nem a saját életüket áldozzák fel, ha oly nagyon jót akarnak nekünk?
Szivarfüstös szobák mélyén döntenek a fejünk fölött a mi sorsunkról?
A mi és gyerekeink mielőbbi haláláról?

Azzal kezdtem, hogy a forradalom magasztos célú és elhozza a szabadságot.
De ez nem az én gondolatom, ez a tévedésben élők hite.
Kölcsey Ferenc megírta, de nem szeretik az urak idézni, mert akkor nem lehetne harcra uszítani a népet:
"S ah, szabadság nem virul a holtnak véréből... "
Ez a megállapítás mindig igaz volt és igaz is marad.
Háborúval békét teremteni olyan, mint a mocskot vérrel tisztára mosni.
Egy másik helyen mondott még valamit Kölcsey: "Hass, alkoss, gyarapíts..."
Nem azt mondta, hogy ész és szív nélkül cselekedj!
Az alkotáshoz, a jó teremtéshez szellemi magasságokba kell hogy emelkedj!
A lumpen szintről viszont mit tehetünk és milyen eredménnyel?
Rombolunk, ölünk, züllesztünk.
De nem ezt akarjuk, igaz?

56 árnyai a mai napig itt vannak felettünk.
Nem vagyunk képesek elengedni őket.
Milyen is volt az a magasztos harc? 
Milyen dicsőséget szereztek a harcosok, akik bátran hullatták a saját vérüket, amiből nem lett semmiféle szabadság?
De lett megtorlás, újabb vérfürdő, szenvedés, neheztelés, gyűlölködés.
Ezt vívták ki az ötvenhatos hősök.
Nem bántom őket, mert nem tudták mit cselekszenek.
Az ő gondolataik szerint akkor azt kellett hogy tegyék.
De az emberiségnek létezik egy igazi, szellemi evolúciója, ami a fizikai valóságot ma már másképp kéne hogy megteremtse!
Vedd már észre, hogy az ezer éves hagyomány nem az ígéretnek megfelelően működik!
A harcból sosem lesz szabadság, ez a múltban milliószor beigazolódott!

Beszéltem emberekkel, akik látták ötvenhatban, hogy mi történik, de nem álltak oda harcolni, mert tudták hogy nincs értelme, nem lesz jó vége.
Ezt tudtam meg:
Szervezetlen csoportok lövöldöztek mindenkire, aki gyanús volt.
Nagyapát az unokájával együtt terítettek le a géppisztoly sorozatokkal.
Egy káosz volt az egész forradalom.
A köztörvényes bűnözőket kiengedték a börtönökből és fegyvert adtak nekik.
Azok aztán nem kíméltek senkit.
Volt olyan tizenéves srác, aki azért halt meg, mert otthon a redőnyt leengedte az ablakon.
Azonnal kapott egy sorozatot a forradalmároktól mert gyanús komcsi volt biztosan.
A harc és a háború az nem magasztos, nem fennkölt. A háborúban nem rend van, hanem felfordulás, öldöklés, félelem, iszonyat és szenvedés.
Ráadásul minden csata ok egy újabb háborúra, megtorlásra, így aztán sosem lesz vége a harcnak.
Látod? Ki mered nyitni a szemed?

Erről senki nem beszél, ez nem fontos, mert a forradalom magasztos célja mindenek felett áll.
A holnapért harcoltak a fiúk, ami el is jött, de még borzalmasabb lett, mint a tegnap.
Ma pedig már a holnaputánt éljük, de még mindig nincs béke, nincs rend, nincs jólét!
Tehát az ártatlanok vére és halálhörgése ugye mennyire megérte, és mekkora hozzájárulás volt ahhoz, hogy ma még mindig a végső harcra készülnek a lumpen gondolkodásúak?

Az ész mindenek felett!
A logika!
Az IQ!
A technika!
A verseny!
Az érdek!
A haszon!
A győzelem!
Ezek ma a meghatározói a közgondolkodásnak.
Ezek a kapitalista piacgazdaság jelszavai.
De mi családban élünk és nézd meg mi történik, ha ott is ezeket a jelszavakat alkalmazzuk!
Széthullanak a közösségek.
Nemcsak a családok, bomlik minden közösség, ha alkalmazzuk korunknak hangzatos jelszavait!

De mégis van egyfajta rend.
Mi tartja össze vajon ezt a félresikerült világot?
A félelem.
Igazi, tartalmas változáshoz felül kell emelkednünk szellemileg a jelenlegi gödörből ordibálós viselkedésünkön. Meg kell hogy teremtsünk egy új emberközpontú modellt, ami ezt a szart ami most van, eltünteti.
Nem lesz gyors változás, mint ahogy az új dolgok sem egy csapásra szorítják ki az elavultakat.
Nem lesz fájdalommentes sem. Régi szokásokat, beidegződéseket kell feladnunk érte.
El kell felejteni sok hagyományként tisztelt baromságot, ami most még beleragaszt minket a múlt sarába.
A változás, az új élet megteremtéséhez EMBERKÉNT kell hogy viselkedjünk!
Fölfogtad, EMBER?
Ehhez mindössze egyetlen, nem ember alkotta jogszabályt kell betartanunk.
Mert csak ehhez van joga minden embernek: Békében Élni!